KORPÁSODÁS (DANDRUFF)
A korpásodás alatt a fejbőr viszketését és hámlását értjük, amit leggyakrabban szeborreás bőrgyulladás okoz.1 Valamennyi korosztályt érintő, gyakori bőrprobléma a fehér vagy sárgás, zsíros hámlás, amihez bőrpirosodás és viszketés is társul.
Mi okozza a korpásodást?
Eddig pontosan nem ismert, hogy mi a korpásodás kiváltó oka. Egy kiterjedt kutatás szerint a természetesen előforduló, úgynevezett Malassezia gombák túlszaporodása hozzájárulhat a korpásodáshoz.1 Ezenkívül feltételezhető, hogy a Malassezia fokozza a faggyú kiválasztódását a fejbőrön, ez pedig rontja a korpásodásra hajlamos fejbőr állapotát, valamint irritációt és gyulladást okoz.2 Úgy tűnik, hogy a korpásodásban szenvedők esetében a fejbőr bőrsejtjei között gyenge az összeköttetés, ami gyengítheti a bőrgátat, és ronthatja a nedvességmegtartó képességét.3
Számos olyan bőrállapot létezik, amely viszketést és a pikkelyes fejbőr kialakulását okozhatja:
- szeborreás bőrgyulladás a fejbőrön (a „korpásodás” leggyakoribb oka)
- pszoriázis
- dermatitisz
1. táblázat: A viszketés és pikkelyes fejbőr kiváltó okai
|
A fejbőr állapota |
Leírás |
|
„Korpásodás” vagy szeborreás bőrgyulladás a fejbőrön1 |
A korpásodás leggyakoribb okozói; tünetei a fejbőr tartósan zsíros hámlása és a viszketés |
|
Pszoriázis a fejbőrön4 |
A pszoriázist jól körülhatárolt, rózsaszín, plakkszerű területek jellemzik, amiken a szeborreás bőrgyulladás miatt vastagabb pikkelyek jönnek létre |
|
Kontaktekcéma5 |
A hajápoló termékekben található irritáló kémiai anyagok által okozott viszkető, piros és pikkelyes fejbőr |
A korpásodás és tünetei
A korpásodás, vagyis a fejbőrön kialakuló szeborreás bőrgyulladás olyan bőrállapot, amikor a fejbőr begyullad, pikkelyessé válik, és rendkívül viszket. A szeborreás bőrgyulladástól szenvedők esetében gyakran érintett a homlokterület is, beleértve a szemöldököt és az orr környékén lévő bőrredőket, de bizonyos esetekben a mellkas is érintett lehet. A világos rózsaszín vagy piros bőrhöz enyhén fehér vagy sárgás pikkelyesedés párosul.
A megfelelő higiénia és hajápolás megszüntetheti a korpásodást. Sokak számára azonban a korpásodás tartós, illetve visszatérő, élethosszig tartó problémává válhat.
Kockázati tényezők
Életkor
A fejbőr szeborreás bőrgyulladása (korpásodás) általában három fő életszakaszban fordul elő. Elsőként az újszülötteknél, amit koszmónak hívnak, és rendszerint néhány hónap alatt magától eltűnik. Ezt követően a serdülőkorban jelentkezik ismét a probléma pikkelyesedés vagy korpásodás formájában; gyakrabban a férfiaknál, mint a nőknél. A legnagyobb valószínűséggel az androgén hormon okozza a fokozott faggyútermelést. Az utolsó előfordulási életszakasz pedig az 50 év feletti kor, amikor a faggyúmirigyek aktivitása csökken.6
Pszichés megbetegedés
Bizonyos pszichés megbetegedésekben szenvedők esetében, mint amilyen a depresszió, a szeborreás bőrgyulladás kialakulásának magasabb a kockázata.1
Idegrendszeri megbetegedések
A Parkinson-kórban és a demenciában szenvedők esetében a szeborreás bőrgyulladás előfordulása gyakoribb.1
Immunrendszer és kimerültség
A HIV-fertőzötteket vagy azokat, akik szerv- vagy csontvelő-transzplantáción estek át, illetve akik immunszuppresszív gyógyszereket szednek, fokozottan veszélyezteti a korpásodás. Úgy tartják, hogy a legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek esetében a Malassezia gombák hajlamosak elszaporodni.7
Környezet
Egyeseknél a napozás korpásodáshoz vezet.8 Erre figyelniük kell azoknak, akik a napra fokozottan érzékenyek, és lupuszban szenvednek. Ha napsugárzásnak teszik ki magukat, fokozott a veszélye pikkelyes és korpás fejbőr kialakulásának.
A tél különösen kellemetlen időszak a száraz bőrűek számára, mert a hideg külső levegő és a fűtött beltéri levegő fokozott bőrirritációt és a fejbőr pikkelyesedését eredményezheti.9
Termékek
A korpásodásra hajlamos emberek esetében gondosan ellenőrizni kell a sampon, a kondicionáló, a hajzselé, a hajfesték és minden más olyan hajápoló termék összetevőit, amelyek érintkeznek a fejbőrrel. A termékek különböző okokból okozhatnak korpásodást. Ezek közül az egyik a gyakori hajmosás, ami a fejbőr kiszáradásához és irritáltságához vezet. A másik a termékekben található adalékanyagok felhalmozódása, ami fokozott faggyúképződéshez vezethet, és ezt követően okozhatja a fejbőr hámlását, de akár allergiát is kiválthat bizonyos vegyi anyagokra.
Stressz
A szeborreás bőrgyulladásban szenvedők esetében a mentális stressz az állapotromlás fő tényezője.10
Kezelési módok
2. táblázat: A korpásodás kezelési módjai1
|
A korpásodás kórokozói vagy tünetei |
Jellemző kezelési módok |
|
A Malassezia gombák elszaporodása |
Gombaölő hatású sampon |
|
Gyulladás és viszketés |
A gyulladás csökkentése |
|
Pikkelyes fejbőr |
Pikkelyesedés és korpásodás elleni sampon |
|
Zsíros fejbőr és higiénia |
Hajmosás heti 2-3 alkalommal a faggyú felhalmozódásának megakadályozása érdekében |
|
Kémiailag előidézett irritáció |
A samponok és a hajápoló termékek gyakori használatának visszafogása; ha az irritáció továbbra is fennáll, az allergia lehetőségének felmérése |
Lásd a Kamedis termékeket: SCALP CONTROL - KORPÁSODÁS ELLENI SAMPON, SEBO&PSO - FEJBŐRÁPOLÓ TEJ és SCALP CONTROL MASSZÁZSKEFE.
Referenciák
- Borda LJ, Wikramanayake TC. Seborrheic Dermatitis and Dandruff: A Comprehensive Review.J Clin Investig Dermatol. Dec 2015;3(2).
- Ro BI, Dawson TL. The role of sebaceous gland activity and scalp microfloral metabolism in the etiology of seborrheic dermatitis and dandruff. J Investig Dermatol Symp Proc. Dec 2005;10(3):194-197.
- Turner GA, Hoptroff M, Harding CR. Stratum corneum dysfunction in dandruff. Int J Cosmet Sci. Aug 2012;34(4):298-306.
- Eberle FC, Bruck J, Holstein J, et al. Recent advances in understanding psoriasis. F1000Res. 2016;5.
- Redlick F, DeKoven J. Allergic contact dermatitis to paraphenylendiamine in hair dye after sensitization from black henna tattoos: a report of 6 cases. CMAJ. Feb 13 2007;176(4):445-446.
- Cotterill JA, Cunliffe WJ, Williamson B, Bulusu L. Age and sex variation in skin surface lipid composition and sebum excretion rate. Br J Dermatol. Oct 1972;87(4):333-340.
- Tragiannidis A, Bisping G, Koehler G, Groll AH. Minireview: Malassezia infections in immunocompromised patients. Mycoses. May 2010;53(3):187-195.
- Moehrle M, Dennenmoser B, Schlagenhauff B, et al. High prevalence of seborrhoeic dermatitis on the face and scalp in mountain guides. Dermatology. 2000;201(2):146-147.
- Pierard-Franchimont C, Pierard GE, Kligman A. Seasonal modulation of sebum excretion. Dermatologica. 1990;181(1):21-22.
- Park SY, Kwon HH, Min S, et al. Clinical manifestation and associated factors of seborrheic dermatitis in Korea. Eur J Dermatol. Apr 1 2016;26(2):173-176.
